Bölcsõt szeretnénk adni a nem várt babáknak
2005. május 27., péntek, 11:07

Budavári Zitát, a Bölcsõ Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdezték olvasóink a Vendégszobában. A Bölcsõ Alapítvány tízéves mûködése során több mint 600 anyának segített megszülni és elhelyezni nem várt gyermekét, a terhességüket titkolni kényszerülõk számára pedig ma már két anyaotthont is biztosít. Zitát a gyermekükrõl lemondó anyák helyzetérõl, az örökbefogadás feltételeirõl, menetérõl, az inkubátorokról, a dajkaterhességrõl kérdezték olvasóink.

Krízishelyzetben lévõ terheseknek szalmaszálat nyújtani

Fotó: Fábián Évi
Budavári Zita a Vendégszobában

Mivel foglalkozik a Bölcsõ Alapítvány, az elárvult gyerekekkel vagy csak simán a gyerekekkel? (kiccsaj01)
Az alapítványom nevében benne van, a nem várt újszülöttnek szeretnénk bölcsõt nyújtani. Ebbõl következik, hogy azoknak a krízishelyzetben lévõ terheseknek akarunk szalmaszálat, kapaszkodót nyújtani, akik terhességük tudomásul vétele után kétségbeesnek, és úgy érzik, hogy születendõ gyermeküket nem tudják vállalni. Nem az örökbeadás a cél, hanem az, hogy a kisbaba - akármilyen késõn jelentkezik édesanyja - biztonságosan, lehetõleg kórházi körülmények között, egészesen, élve megszülessen. A születés után bõven van idõ átgondolni az újszülött további sorsát. A 10 év alatt több mint 600-an kérték a segítségünket, 404-en a Bölcsõ segítségével szültek, és szerencsére a hozzánk forduló hölgyek 20 százalékának sikerült a vér szerinti családba hazavinnie az újszülöttet.

Elmondaná, mi indította el ezen a pályán? (cool)
A Bolcso.hu címû honlapunkon található 45-50 újságcikk, ami közül jó páran megírták azt a személyes indíttatást, ami a saját örökbefogadási tortúrám után egy közvetlen élmény volt.. 1994 februárjában, hétfõtõl péntekig minden nap, az írott és elektronikus média bemondott egy-egy csecsemõgyilkosságot. Ez volt számomra az utolsó csepp a pohárban, amikor azt mondtam, hogy ha a magyar állam semmit nem tud ez ellen tenni, akkor én, a civil, megpróbálok legalább egy-egy kis életet megmenteni, és ha csak egyet sikerül, akkor már tettem valamit. Ugyanez a véleményem az inkubátorokról is, ha csak egyetlen gyermeknek menti meg az életét az inkubátor, akkor már megérte. Több mint 400 szülésbõl minimum 6 olyan eset volt, ahol az anya már követett el korábban csecsemõgyilkosságot vagy azt megkísérelte. Úgy érzem, hogy az eredeti szándékomat már megvalósítottam, de természetesen ezzel megállni nem lehet, mert egyetlenegy krízishelyzetben lévõ terhesnek sem tudnám azt mondani, hogy elfáradtam, és már nincs erõm vagy kedvem az õ problémájával foglalkozni. Ebben a pillanatban erre nem is látok esélyt hosszú-hosszú ideig, ezért hoztam létre az elmúlt hónapokban a szekszárdi anyaotthon után a fõvárosban is egy átmeneti anyaotthont azoknak a terheseknek, akiket gömbölyödõ pocakjukkal otthonról elküldenek hozzátartozóik.

Az örökbefogadás feltételei, menete, ideje

Fotó: Fábián Évi
Budavári Zita a Vendégszobában

Milyen feltételei vannak, hogy valaki az önök alapítványán keresztül fogadjon örökbe babát? (moho_jojo)
A jogszabály által aláírt, úgynevezett alkalmassági határozat megléte. Miután ennek szövegezése meglehetõsen egyforma, kiegészítésül mi kérünk 1-1 részletes önéletrajzot az örökbe fogadni szándékozóktól és valamikor egy személyes találkozást, hogy legyen képünk arról, hogy az iratok mögött milyen emberekkel találkozhat majdan egy lemondó szülõ. Nagyon fontos, hogy egy gyámügyi nyilatkozat alkalmával mindkét fél kölcsönösen megnyugodjon egymást látva.

Mi kell az "alkalmassághoz"? (szeren)
Pszichológiai szakvélemény, környezettanulmány, jövedelemigazolások, háziorvostól igazolás az örökbe fogadni szándékozók egészségi állapotáról és a 21 órás felkészítõ tanfolyam elvégzése.

Mi az a korhatár, amitõl kérvényezhet önöknél újszülött-örökbefogadást egy pár? Miért van egyáltalán korhatár? (zsandark_45)
A jogszabályokat nem a Bölcsõ Alapítvány hozza, csak maximálisan igyekszünk igazodni a kormányrendeletekhez. 2003. január óta maximálták a korkülönbséget örökbefogadó és örökbefogadott között: ez 45 év. Jómagam ezt kissé magasnak találom, de természetesen tiszteletben tartva a lehetõségeket és az alkalmassági határozat 2+1 év érvényességi idejét, 42 évnél idõsebb örökbe fogadni szándékozók jelentkezését ritkán tudja az alapítvány figyelembe venni.

Ezer oka lehet, hogy egy nõnek nincs gyermeke. Miért nem kaphatnak esélyt a 45 évesnél öregebbek? Ráadásul önöknél még kevesebb (42). Ezt nem tartom fairnek. Önök miért tartják annak? (zsoltudvar_52)
45 év felett is lehet örökbe fogadni - egészen 63 éves korig - nagyobbacska gyermeket. A jogszabály a civil szervezet segítségével csak az úgynevezett nyílt örökbefogadást engedélyezi. A nyílt örökbefogadás nemcsak azt jelenti, hogy az örökbefogadó ismeri a szülõket, a lemondás okait, esetleg az örökletes betegségeket, hanem azt is, hogy a lemondó anya látja, tudja, hogy a gyermekét kik fogadják örökbe. Egy huszonéves lánnyal nagyon nehéz elfogadtatni az õ szüleinél is idõsebb örökbe fogadni szándékozót. Nem nagyszülõi korba lépve kell újszülött örökbefogadására gondolni. Tudom, hogy fájdalmas, de nekünk csak és kizárólag a gyerek szempontjait szabad néznünk, akinek természetesen nagyszülõkre, nagynénikre, nagybácsikra is szüksége van, de talán fiatalabb korú szülõk könnyebben tudják majd kezelni a kamaszkort.

Gyakran elõfordul, hogy egy kismama végül nem tartja szimpatikusnak az örökbefogadókat, és ezért mégsem egyezik bele az örökbefogadásba? Vagy a kismamának nincs választási lehetõsége? (cool)
Az alapítványunk 10 éves idõtartama alatt ilyen eset nem fordult elõ. Természetesen ez - úgy gondolom -, annak köszönhetõ elsõsorban, hogy maximális mértékben igyekszünk összehangolni, illeszteni a lemondót és örökbe fogadó házaspárt. Eddig abban a közel 300 esetben, ahol a lemondó szülõpár konkrét házaspár javára mondott le, tapasztalataim szerint mindkét fél maximálisan megnyugodott a személyes találkozás után.

A két legfõbb ok: a szégyen és a szegénység

Fotó: Fábián Évi

Mi a legfõbb oka annak, ha egy nõ lemond az újszülött gyerekérõl? A legjellemzõbb is érdekel, de a legextrémebb is. (cool)
10 év után sem tudom eldönteni, ha az okokat sorba kellene állítani, mi volna az elsõ és mi volna a második: a szégyen vagy a szegénység. Bár a törvény kimondja, hogy anyagi okok miatt nem lehet lemondani egy gyermekrõl, szomorúan tapasztalom, hogy amikor a meglévõ gyerekek táplálása, felnevelése súlyos anyagi gondokat okoz, akkor bizony szegénység miatt mondanak le a nem tervezett babáról. Hiába léptünk a XXI. századba, a szégyen szintén nagy úr, és teljesen mindegy, hogy milyen rendû-rangú szülõ lánya mond le, az õ családjában a szégyen ugyanolyan fokú, mint a legkisebb falu családjából érkezõnek, ahol a család már 5-6 hónaposan elküldi otthonról, hogy ne derüljön ki, hogy a lányuk házasságkötés elõtt terhes maradt. Újabban egyre több esetben találkozom olyan esetekkel, ahol a házasságban élõ feleség azért kényszerül lemondásra, mert házasságon kívüli kapcsolatból maradt terhes, és meglévõ gyermekeit nem akarja elveszíteni. Hasonló a helyzet az özvegyi státusban is. A legszomorúbb az, amikor a biológiai szülõk elõrehaladott koruk és betegségük miatt kényszerülnek a becsúszott babáról való lemondásra. Az elmúlt 10 év alatt több mint 600 tragédiával találkoztam, nehéz bármelyikrõl beszélni vagy a legextrémebbet kiemelni, mert minden egyes eset egy évekre-évtizedekre szóló tragédiát hordoz magában.

Ha jelentkezik önnél egy kismama, hogy tudja õt segíteni? Mi a helyzet, ha el kell jönnie otthonról? (somi_panni)
Az elsõ kérdésem mindig az, hogy hol tart a terhesség. Hány éves, hányadik szülés, ki tud róla, és ezek ismeretében lehet tovább gondolkodni, hogy kit hogyan, miként lehet segíteni. Van, aki az utolsó pillanatban hív, van, aki az abortusz lehetõségén túl, van, aki csak akkor, amikor már látszik is a növekvõ kis pocakja, mindig más és más a kérés, és személyre szabottan, esetenként kell dönteni abban, hogy a legmegnyugtatóbb megoldást megtaláljuk a szülésig. Otthonról a legkülönbözõbb kitalációkkal jönnek el a mi krízisotthonunkba, leggyakrabban a "máshol vállalt munka", vagy "külföldre ment bébiszitterkedni" változat, vagy "tanulmányok folytatása másutt" - ki mit talál ki a környezet számára. Természetesen ezekben az esetekben az otthon maradt család "cinkostárs".

Szokták-e támogatni anyagilag az örökbefogadók a lemondó anyát? (soma_vibration)
Nincs róla tudomásom. A lemondó szülõ nem kérhet, örökbe fogadó szülõ nem nyújthat anyagi ellenszolgáltatást, ez törvénybe ütközõ lenne. Az alapítványom krízisterhes otthonában sem kell napidíjat fizetni az anyaotthont igénybe vevõknek. A költségeket az alapítvány finanszírozza pályázati pénzekbõl, 1 százalékos adófelajánlásokból és kisebb-nagyobb támogatásokból. Annyiféle jogosítvány meg vizsga kell mindenhez, amit csinálunk, szülõvé válni pedig mindenféle "papír" nélkül lehet. Sok gyerek így nehéz helyzetbe kerül.

Ön hogyan tudja eldönteni, hogy a jelentkezõk közül kinél lesz igazán jó helye a babának? (eliska_kukova)
Az örökbe fogadni szándékozókat legelõször vizsgálja a lakhely szerint illetékes kerületi gyermekvédelmi szakszolgálat, utánuk a gyámhivatal, ebbõl következõen hozzánk már csak azok a házaspárok kerülnek, amelyeket az elsõ kettõ alkalmasnak tartott. Miután jómagam is kétszeres örökbefogadó vagyok férjemmel együtt, és több tíz év alatt én is végigjártam ennek keserves útját, érintettségem folytán a személyes találkozás alkalmával már félszavakból értem õket, értjük egymást. Természetesen én is tévedhetek, hisz emberek vagyunk mindannyian, de igyekszem erõmbõl, idõmbõl nem keveset arra áldozni, hogy minél tisztességesebben fel tudjam mérni egy házaspár hozzáállását az örökbefogadáshoz. 2003 óta az örökbe fogadni szándékozóknak kötelezõ egy 21 órás, úgynevezett felkészítõ tanfolyamot elvégezni. Úgy gondolom, hogy ez is nagyon sokat segít abban, hogy házaspárok esetleg a tanfolyam alatt, vagy végén eldöntsék azt, hogy valóban alkalmasak-e az örökbefogadásra.

Az önök szervezeténél jelentkezõ örökbefogadásra alkalmas szülõknek mennyit kell várakozniuk, míg gyermekhez jutnak? Hosszabb vagy rövidebb az idõ, mint ha szakszolgálatnál jelentkezne? (Bp2005)
Várakozási idõt meghatározni nem tudok, mert ez teljesen változó, miután nem sorszám szerint haladunk, hanem próbáljuk anyához, gyermekéhez illeszteni az örökbe fogadni szándékozó házaspárt. Úgy gondolom, hogy a szakszolgálatnál való várakozási idõhöz képest talán mi kicsit gyorsabbak vagyunk.

Csakis a gyermek érdekeit szabad figyelembe vennünk

Fotó: Fábián Évi

Ön segítene-e meleg párnak, hogyha gyermeket szeretnének örökbe fogadni? (eliska_kukova)
Mint korábban említettem, a lehetõség szerint csak és kizárólag a gyermek szempontjait szabad figyelembe vennünk. Csak õt szabad sajnálnunk, csak az õ érdekei szabad figyelembe venni, ami - úgy gondolom -, nem egy meleg pár óhajának a teljesítése. Nem szeretnék ebbe a helyzetbe kerülni, de ha úgy adódna, elutasítanám a kérést. Több mint 15 évvel ezelõtt Magyarország is aláírta az ENSZ-egyezményt a gyermekek jogairól, ami kimondja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Maximálisan igyekszem ezt betartani.

Mi a véleménye a dajkaterhességrõl? (cook_captain)
Nehéz kérdés. Emlékezetem szerint 2000. január 1-tõl a parlament leszavazta ennek a lehetõségét, tudomásom szerint azzal a kiegészítéssel, hogy kevés házaspárt érint. Nem tartom szerencsésnek a döntést, mert valóban vannak esetek, amikor ez az egyetlen megoldás, hogy vér szerinti saját gyerekük legyen az érintetteknek, és van is a családban lánytestvér vagy unokatestvér, aki vállalná ezt a megoldást. Úgy tudom, hogy ez ma Magyarországon nem engedélyezett, bár értesüléseim szerint újra tervezik ennek megoldását.

Ön szerint a kihelyezett inkubátorok beváltották a hozzájuk fûzött reményt? (eliska_kukova)
Nem tudom, mi volt a hozzá fûzött remény, de egy bizonyos: minden utcasarokra, minden településre nem lehet inkubátort kihelyezni. Természetesen elismerem, hogy nagy szükség van az inkubátorokra, mert rendkívül ritkán ugyan, de a gyermeknek ez az egyetlen lehetõsége arra, hogy újszülött korban anonim módon új családba kerüljön. Abban már nem vagyok biztos, hogy egy kétségbeesett szülõ tudja-e azokat a jogi lehetõségeket, amivel kikerülhetõ volna az inkubátoros megoldás. Félek tõle, hogy jó pár babát kétségbeesésükben feleslegesen tettek inkubátorba, és szerencsétlen szülõ nem is gondol arra, hogy milyen nehéz lesz a gyermeknek 10-15-20 év múlva tudomásul venni, hogy nemcsak lemondtak róla, de kideríthetetlen szülei holléte, sõt, az õ pontos születési dátuma is.

Mi a véleménye a Czeizel-féle gyerekkereskedelmi gyanúról? Nem rendült meg a bizalom az önökéhez hasonló alapítványokban az ügy után? Bár én nem is tudom, hogy lezárult-e az ügy... (has_coke)
Mélységében nem ismerem az ügyet, tudomásom szerint 2003-ban vagy 2004-ben lezárult. Természetesen a közel 7 évig tartó ügymenet egyáltalán nem tett jót az egész magyarországi gyermekvédelemnek, és az alapítványunknak nem volt könnyû tisztának maradnia. Én bízom benne, hogy a 10 éve tartó korrekt munkánk önmagáért beszél.

Meddõségi központokban az örökbefogadásról nehezen vagy egyáltalán nem akarnak beszélni az orvosok. Az alapítvány és az intézetek között nem lehetne egy jól mûködõ kapcsolatot kialakítani, esetleg gyermekvédelmiseket is bevonni a munkába? (szeren)
A meddõségi centrumokban - úgy gondolom, hogy - a lombikprogram elvégzése az elsõdleges cél. Én már annak is örülnék, ha a 45 év felettieket nem biztatnák. Ritkán ugyan, de találkozom olyan házaspárokkal, amelyeknek az orvos korrektül már csak az örökbefogadást javasolja vagy ajánlja, és esetenként az elérhetõségünket meg is adja. Nem könnyû az együttmûködés, hisz más-más a rendeltetése egy meddõségi centrumnak és az én alapítványom céljának. Még kevésbe tudom elképzelni a gyermekvédelmisekkel való együttmûködést. Nekünk is nehéz gyermekvédelmi központtal együttmûködni, hát még egy meddõségi centrumnak?!

Köszönet a kérdésekért, a késõbbiekben www.bolcso.hu címû honlapunkon, illetve az azon található elérhetõségeken bármikor szívesen állok rendelkezésükre. [origo]